Katalin Szilárd Dec 22, 2008:

Két dologban értünk egyet Kedves János!

Természetesen tisztában vagyok és voltam azzal, hogy a depó nem magyar eredetű szó.
Írtam: "Nem tartom szerencsés ötletnek a depó magyar szó belekeverését ebbe a kifejezésbe. "
Helyesen úgy kellett volna fogalmaznom, hogy "A depot magyar megfelelőjének - a depó szónak - a belekeverését nem tartom szerencsés ötletnek". Nem azon volt a hangsúly, hogy milyen eredetű a depot szó, hanem, hogy magyarul depó és Magyarországon így hosszú ó-val írva szinte kizárólag kereskedelmi vonatkozásban használják. Ezt szerettem volna kifejezni.

A lényeg: 2 dologban értünk egyet:
1) nem értünk egyet ennek a kifejezésnek a helyesírásával kapcsolatban
2) én sem kívánok többet ezzel a kérdéssel foglalkozni - szerintem kiveséztük a mellette-ellene érvek tárházát :)

JANOS SAMU Dec 21, 2008:

Egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet Kedves Creativity,
Köszönöm a további magyarázatot és ez csak megerősíti a tárgysorban írtakat. Amit írtál, hogy "arra lehet következtetni, hogy nem tartom nagyra sem a megjelent cikket, sem a folyóiratot" igaz. Pontosan, de arra is lehet következtetni, hogy nem kicsinylem le és nem is fitymálom. Egyszerűen tudomásul veszem és elfogadom. Különösen értékes dolgokat szoktam nagyra értékelni. Igen, tisztában vagyok vele, hogy mit választottál válaszul a kudoz kérdésre, viszont a felsorolt indoklásod teljesen szubjektív és nem logikus, mivel álláspontod nem indokolt az adott szóra más helyesírást használó orvosok szemében, hiszen ha azt mondod, hogy az általad megkérdezett valamennyi orvos így írná, akkor ezek a más helyesírást használó orvosok ezzel vágnak vissza: "Miért nem minket kérdezett?Mi mást mondtunk volna."
A depó nem magyar szó, hanem a dépôt francia szó magyar fonetikával írt alakja és valóban lerakatot, tárolót jelent, ami a depóinjekció esetében fennáll, mert a befecskendezett hatóanyag nem egyszerre fejti ki hatását, hanem lerakódik és fokozatosan, hosszabb időn keresztül fejti ki hatását. Az idegen gyógyszernevekben írhatják ahogy akarják, hiszen sem a Provera sem a Medrol nem rendelkezik önálló magyar jelentéssel, így az idegen szóhoz az idegen depo illik. A depo kapszulát nem ismerem, de a helyesírási szabályok szerint egybe kellett volna írni. Hogy hozhatsz fel követendő példaként helytelenül írt szavakat? A kérdés az, hogy elfogadod-e a magyar helyesírás szabályait vagy sem. Ha igen, akkor nem értem, hogy miért kötöd az ebet a karóhoz és miért nem követed. Ha nem, akkor meg nem érdemes tovább vitatkozni, mert én elfogadom, te meg nem, és ez az egyet nem értésünk alapja.

Szóval köszönöm a véleményed. Nem győztél meg. Egyelőre a témához nem kívánok többet hozzászólni. Jó munkát!

Katalin Szilárd Dec 20, 2008:

Ez nem manipulálás, hanem 2 ember szakmai vitája Kedves János!

Nem tudom miért nevezed manipulációnak ebben a nyelvi vitában felsorakoztatott érveimet? Csak azért, mert ideillő cikkeket másoltam be? Ezt a vitát szerintem rajtad és rajtam kívül más már nem igazán követi. Igaz ugyan, hogy az írásnak nyoma marad és visszakövethető, de úgy éreztem, hogy a válaszod után meg kell védenem az általam felhozott érveket. Egyáltalán nem tüntettelek fel rossz színben és nem is ez volt a szándékom. De az általad írt mondatokban én egyfajta iróniát vélek felfedezni. Szavaidból arra lehet következtetni, hogy nem tartod nagyra sem a megjelent cikket, sem a folyóiratot.

Ezt írtad:
"A megadott hálószem megynyitotta az egyik szám szerkesztőségi levelesládáját. Végigolvastam a négy oldalon tárgyalt kérdéseket és válaszokat, de nem találtam azokat meggyőzőnek. Szerintem ezek vélemények és nincs több létjogosultságuk, mint a mi vitánknak. Ezért nem helyezhetjük az itt elhangzott véleményeket az Orvosi helyesírási szótárban publikált információ fölé. Miért? Azért, mert nem tudjuk, hogy az Orvosi helyesírási szótár szerkesztői elfogadnák-e az ebben a szaklapban megjelent véleményt és a Magyar Orvosi Nyelv szerkesztői meg sem említették az Orvosi helyesírási szótárt."

Szerintem egyértelmű, hogy melyik változat mellett adtam le a voksomat: depo injekció.
Érveim:
1) Meg kell különböztetni, hogy ez itt nem depó = raktár, lerakat. A magyar nyelvben a depó szó leginkább a kereskedelemben használatos. Nem tartom szerencsés ötletnek a depó magyar szó belekeverését ebbe a kifejezésbe.
2) Az általam személyesen megkérdezett valamennyi orvos így írná.
3) Saját szememmel láttam 2 olyan orvosi hetilapot, amelyben így írták.
4) Interneten a szakmai oldalakon ez a változat fordul elő a legtöbbször.
5) Nagyon sok olyan gyógyszernév van, amelyben a depo szó szerepel és amelyeknek az a lényege, hogy tartós hatásúak. pl. Depo-Provera, Depo-Medrol. Sőt régebben egy depo kapszula is létezett - szintén rövid o-val és külön . Azt sem depókapszulaként írták.

JANOS SAMU Dec 19, 2008:

További manipulálás - sajnos Kedves Creativity!

Sajnálatos módon legutóbbi hozzászólásod ismét a közvélemény manipulálásának a jeleit viseli magán, amelyek:

1 - Valótlanságot állítasz, mármint hogy a depóinjekció kifejezést mi hozzuk létre. Szakorovosok már használták, mint korábban is jeleztem itt is: http://phd.sote.hu/mwp/phd_live/vedes/export/hortovanyi.m.pd...
2 - A vitapartneredet rosszindulatúan úgy mutatotod be, mint aki fitymálta a Magyar Orvosi Nyelv folyóiratot, míg ő csak egy ténybeli kijelentést tett a lappal kapcsolatban. Semmi negatív nem volt benne.
3 - Álproblémát építesz fel, mivel azok, akik a depóhatást megértik, van annyi intelligenciájuk, hogy a depóinjekciót is azonnal megértsék, tudván, hogy mindenféle injekcióval valamilyen hatást kívánunk elérni, tehát a depóinjekció valójában depó hatású injekció. És azok, akik ezzel a kifejezéssel dolgoznak ugyanúgy meg fogják érteni az egybe vagy külön írt depóinjekciót is. Tehát a leírt nehézség csak álprobléma.
4 - Ahelyett hogy válaszolnál a vitát logikai alapon eldöntő kérdésre, a figyelmet a lényegről úgy próbálod elterelni, hogy nagy mennyiségű olyan információt hozol fel, amely nem ad választ a vitás kérdésre, gondolván, hogy az információhalmaz nagysága megtéveszti majd a hozzászólásainkat olvasókat.

Tehát a vita tárgya ismét:
Creativity szerint a helyesírási szótárak által alkalmazott depó és depóhatás, plusz a megadott szabályok ellenére a depóinjekciót rövid ó-val és külön kell írni így: depo injekció.
Samu János szerint egybe és hosszú ó-val, mivel ez felel meg a helyesírás szabályainak.

A kérdés, amely eldöntené az álláspontok helyességét logikai alapon, és amelyre Creativity másodszori felkérésre sem válaszolt: Ha egy fülorvos egy változatot, egy belgyógyász egy másik változatot és egy nőgyógyász egy harmadik változatot használ ugyanerre a kifejezésre (depóinjekció), akkor melyik változatát fogja átvenni és mivel fogja ezt megindokolni a másik két szakorvos előtt, akiknek a változatát nem fogja használni, no meg a fordítótársadalom előtt.

Javaslom folytassuk a vitát ennek a kérdésnek a megválaszolása után.

Katalin Szilárd Dec 18, 2008:

Kedves János! Most olvastam el tüzetesebben az általad írt utolsó két hozzászólást, ezért most válaszolok.
A vita a kollégáknak (fordítóknak) és olyan egészségügyi dolgozóknak is szólt, akik valamilyen szinten érintettek a szakmai nyelv alakításában. Mint említettem nem önigazolásnak vagy manipulálásnak szántam a példákat, csak felsorakoztattam azokat az érveket amiért nem értek egyet, mert nem tartom szerencsés ötletnek.
Ha végiggondoljuk, hogy kik és mikor használják ezt a kifejezést, akkor rá kell jönnünk, hogy ugyan a helyesírási szabályoknak megfelelően, de mégiscsak általunk(!) szerkesztett új szót - a depóinjekciót - vajmi kevesen fogják így írni. A másik, még ennél is fontosabb dolog: a depó - a lexikonok szerint is - raktár, lerakat, tárolóhely. Összerakva a két szó nagyon furcsán hangzik. Sokkal többről van itt szó, mint sima lerakatról/raktárról. Nem az a fontos, hogy a gyógyszer lerakódik a szervezetben, hanem a végeredmény - a tartós hatás - az egész kifejezés lényege. A gyógyszer (jelen esetben az injekció hatóanyaga) lerakódik a szervezetben és lassan szabadul fel, ezért annak hatása hosszan tart. A depóhatásnál még ki lehet magyarázni, mert ott van a hatás szó rögtön mellette, de a depóinjekciónál elveszik a lényeg: az értelme. Szerintem ezért veszélyes összevonni illetve átültetni magyarra bizonyos idegen szavakat/kifejezéseket az orvosi nyelvben, mindezt úgy, hogy foggal-körömmel ragaszkodunk a helyesírási szótárakban megadott szabálysémákra. Szerintem a Magyar Orvosi Nyelv folyóirat cikkeit nem kellene lefitymálni, hisz szerkesztői ugyanezen a néven tantárgyként tanítják az orvosi egyetemen:

MAGYAR ORVOSI NYELV CÍMŰ
EGYETEMI TANTÁRGY Kötelezően választható - 2 pontértékű - egyetemi tantárgy
Semmelweis Egyetem, ÁOK, Doktori Iskola

Magyar Orvosi Nyelv - folyóirat

Magyar Orvosi Nyelv címmel jelent meg 2001. decemberében a Magyar Szakírók Szövetsége, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya, az MTA Nyelv és Irodalomtudományok Osztálya, a Magyar Orvosi Kamara, valamint az Európai Nőgyógyász és Rák Akadémia gondozásában a magyar nyelv ápolását és fejlesztését szolgáló új folyóirat. A szerkesztőbizottság elnöke Vizi E. Szilveszter akadémikus, s a bizottság munkájában számos akadémikus, orvosprofesszor és nyelvészprofesszor vesz részt.

MAGYAR ORVOSI NYELV

ALAPÍTÓ-FŐSZERKESZTŐ

Prof. dr. Bősze Péter

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTESEK

Prof. dr. Bertók Lóránd, Dr. Brencsán János †, Prof. dr. Eckhardt Sándor, Prof. dr. Fábián Pál, Prof. dr. Gáti István, Prof. dr. Szabó István Mihály

SZERKESZTŐK

Dr. Grétsy Zsombor, Dr. Laczkó Krisztina

SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR

Barabás Terézia

SZERKESZTÕ BIZOTTSÁG

Elnök: Prof. dr. Vizi E. Szilveszter

Tagok:

Prof. dr. Ádám György, Prof. dr. Besznyák István, Dr. Dános Kornél, Prof. dr. de Châtel Rudolf, Prof. dr. Donáth Tibor, Prof. dr. Egyed Jenő, Prof. dr. Fehér János, Prof. dr. Grétsy László, Prof. dr. Horváth Attila, Prof. dr. Juhász-Nagy Sándor †, Prof. dr. Keszler Borbála, Prof. dr. Kiefer Ferenc, Prof. dr. Kupcsulik Péter, Prof. dr. Lapis Károly, Prof. dr. Palkovits Miklós, Prof. dr. Paulin Ferenc, Dr. Prószéky Gábor, Prof. dr. Rák Kálmán †, Prof. dr. Sótonyi Péter, Prof. dr. Szirmai Imre, Prof. dr.Telegdy Gyula, Dr. Ungár László.

A Magyar Orvosi Nyelv megjelenik évente kétszer.
Előfizetési díj nincs, érdeklődők számára díjtalanul küldjük.

KIADÓ: NOK Kiadó.
CÍME: 1055 Budapest, Balassi Bálint utca 25.
TELEFON: (36 1) 275-2172 • Távmásoló: (36 1) 275-2172.
VILLANYPOSTA: [email protected]
BORÍTÓTERV: Eper Stúdió, LAPTERV ÉS TÖRDELŐSZERKESZTŐ: ifj. Megyeri Lajos
NYOMDAI KIVITELEZÉS: VISIT Kft., Budapest.
ISSN 1588-3191



Még egy idevágó (utolsó) cikk:


http://www.lam.hu/folyoiratok/lam/0205/21.htm

"LAM 2002;12(5):347.

ORVOSI NYELV

Magyarítási törekvések és lehetőségek a mai orvosi szaknyelvben



Az idegen orvosi (és persze nem orvosi) szakszavak magyarítása, magyar megfelelőinek tudatos megformálása, kiötlése szaknyelvünk fejlődésében, alakulásában már évszázados hagyományokkal bír. Manapság, az angol szakszavak és rövidítések hihetetlen terjedésének szükségszerű ellenhatásaként az ilyen magyarítási törekvések ismét fölerősödtek. Jó példa erre a Nőgyógyászati Onkológia című lap (alapító-főszerkesztő: prof. dr. Bősze Péter), amelyben a megjelent írások témájához kapcsolódva rendszeresen szerepelnek „Javasolt magyar kifejezések”, illetve a Magyar Orvosi Nyelv című szaknyelvi újság, amelyben Szócsiszolás néven külön rovat foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Ez, önmagában, támogatandó törekvés, ám éppen ezért érdemes néhány ezzel összefüggő alapelvet, megközelítési módot tisztázni!

Hadd idézzem először dr. Donáth Tibor egyetemi tanár gondolatait (1)!

„Új, magyar szakszóalkotásnál három szempont tartandó szem előtt:

a) szemantikai azonosság (corpus luteum: sárgatest),

b) nyelvi elfogadhatóság (rotatio: forgómozgás),

c) pedagógiai prakticitás (cavum tympani: dobüreg).”

Úgy vélem, ezek az általános elvek elfogadhatóak, ám az ördög a részletekben búvik meg, és ez sok problémát okozhat. Nézzünk meg néhány példát! A szemantikai azonosság megtartása sokszor azért nehéz, mert a gyakran használt, kiérlelt idegen orvosi szakszavak általában nagyon pontos, körülhatárolt, és ezért magyarra nehezen lefordítható, árnyalt jelentéstartalmakkal bírnak. Ezt példázza a „decompensatio” szó. Könnyű lenne a decompensatiót „elégtelenségnek” fordítani, ám az eredeti forma ennél többet jelent: nem csupán egy állapotot, hanem egy azt megelőző hosszabb folyamatot, időszakot is fölidéz, amikor a – már beteg! – szerv „túlmunkával” kompenzálta rossz állapotát. Ezt a finom, de annál fontosabb tartalmi árnyalatot bizony nehéz visszaadni magyarul. Gondolkozhatunk a „kimerülés” szó használatán is, de mélyebben belegondolva ez sem jó megoldás – ráadásul elég furcsán, szokatlanul hangzana a „szívkimerülés” összetétel mint szaknyelvi szó...

Ez az utóbbi próbálkozás („szívkimerülés”) rögtön fölhívja a figyelmünket a nyelvi elfogadhatóság donáthi kritériumára. Végül is, ha a szakma használni kezdené, megszokná, elfogadná a szót mint az orvosi szaknyelv egy elemét, akkor nem is lenne semmi gond, azonban magam nem tartom valószínűnek, hogy ez valaha is bekövetkezik...

A szakszómagyarítás nehézségei kapcsán jusson még eszünkbe nagy elődünk példája: maga Bugát Pál jóval több mint 100000 szót alkotott – ebből a magyar orvosi nyelvben csupán mintegy 100 él és használtatik is (például: gyógyszer, láz, műt-műtét, visszér stb.). A másik elgondolkodtató veszélyforrást magamban Izland-jelenségnek kereszteltem el. Az izlandi nyelv ápolói, védelmezői az „izlandiasítást” olyan szélsőséges, purista módon hajszolták, olyan mértékben zárkóztak el az idegen szavak befogadásától, hogy az még a földrajzi neveket is érintette: például a világ összes nyelvében ismert „Amerika” szó sem került be az izlandiba, helyette a „Vesturheimur” ’nyugati világ’ szó lett a használatos (2) – ez a szélsőségesség már szinte valami világtól való elfordulást hordoz magában és ma már sok gondot okoz éppenséggel az izlandi-nemzetközi tudományos kommunikációban is.

A gyakran használt idegen orvosi szakszavak általában nehezen lefordítható, árnyalt jelentéstartalmakkal bírnak.

Az idegen orvosi szakszavak magyarítása, magyar megfelelőinek tudatos alakítása, formálása föltétlenül támogatandó feladat – része magyar orvosi szaknyelvünk gondozásának, fejlesztésének, csiszolásának. De a fentiek tükrében az idegen szavak megfelelő beemelésének, elfogadásának is épp így szerep kell, hogy jusson szaknyelvünk építésében – és ebben nagy jelentősége van anyanyelvünk hihetetlen rugalmasságának, befogadókészségének. E kérdéskörben talán az egyik legfontosabb szempont, hogy egy-egy adott idegen szakszó mennyire illik bele a magyar nyelv hangzásvilágába. Azt hiszem, megoldhatatlanul komoly kihívás lenne mondjuk az „interleukin” szót magyarítani. De miért is tennénk? Így ismert és elfogadott, a nemzetközi szakirodalom is így használja, és valljuk be, csengése egyáltalán nem csúnya vagy zavaró. A „stroke” szó (amely semmilyen formában sem szerepel az Orvosi helyesírási szótárban...) nehezen lefordítható, ugyanis sok neurológus mást ért a kínálkozó „gutaütés” és „szélütés” szavakon; az „agyi katasztrófa”, az „agyi érkatasztrófa” és a hasonlatos kifejezések pedig sokszor nehezen kezelhetőek, az „agyi történés” meg egyszerűen mást jelent, mint a „stroke”. Maga a „stroke” íráskép (amely teljesen angol) megint csak gondot okoz toldalékoláskor: „stroke-os beteg”... E szó oly közkeletű – s már nemcsak szakmai körökben, hanem a köznyelvben is! –, hogy nyugodtan elfogadhatnánk jövevényszóként, a magyar helyesírás egyik fontos alapelvét, a fonetikus írás elvét érvényesítve. A szó eleji mássalhangzó-torlódás persze nem túl szerencsés, de ha anyanyelvünk képes volt befogadni a „sztriptíz”, a „sztrájk”, a „sztráda”, a „sztroboszkóp” vagy a „sztrapacska” szavakat, akkor szerintem a „sztrók” is nagyon hasznos és alkalmatos szava lehet szaknyelvünknek (3, 4).

Helyszűke miatt sok, egyébként nagyon fontos részletkérdésről, szempontról, érdekességről (például az angol rövidítések körüli káprázatos bonyodalmakról) most nem szólok. Csak arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a magyar orvosi szaknyelv fejlődésének egyik kulcsa a magyarítási törekvéseknek és az idegen szavak befogadásának egészséges egyensúlya.

dr. Grétsy Zsombor

Irodalom

1. Magyar Orvosi Nyelv, 2001. decemberi szám
2. A világ nyelvei (főszerkesztő: Fodor István). Budapest: Akadémiai Kiadó; 1999.
3. Orvosi helyesírási szótár, Budapest: Akadémiai Kiadó; 1992.
4. Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó; 1999.

JANOS SAMU Dec 16, 2008:

Kinek szól a vita? Nem az orvosoknak, hanem a kollégáknak. Nem célunk az orvosok helyesírásán változtatni, és pláne nem akarunk kényszeríteni senkit semmire, mert nem az akadémia nyelvi bizottságát képviseljük, hanem a fordítói szakmát, ahol vannak kezdők, haladók és profik, de a profiknak világítótoronynak kellene lenne a kezdők számára. Igen, a szót az orvosok használják három- vagy négyféleképpen, és ezt elfogadjuk, de azt nem árultad el, hogy akkor kinek a változatát vegyük át: a fülorvosét, a belgyógyászét vagy a nőgyógyászét. Ha az egyikét átvesszük, hogyan védjük meg álláspontunkat a másik két orvos előtt, hogy miért adtunk elsőbbséget a másik kollégának. Viszont ha az orvosok részére készült Orvosi helyesírási szótár által adott változatot vagy az abban leírt szabály szerint szerkesztett összetételt alkalmazzuk, akkor egyik orvos részéről sem érheti szó a házunk elejét.

A "kódproblémával" kapcsolatban csak annyit, hogy ha nem tudjuk megoldani, elég ha annyit írunk, hogy "valami oknál fogva nem tudtam kimásolni" és ez a világ legtermészetesebb dolga, hiszen senki sem tud mindent mindig és mindenütt megoldani.

És talán utolsó szó jogán annyit, hogy nagyon valószínű, hogy egyetlen orvos sem reklamálna ha az Orvosi helyesírási szótár változatát használnánk és a megrendelő sem követelne kártérítést.

Katalin Szilárd Dec 16, 2008:

Egy nagyon gyors válasz Most csak egy gyors válaszra van időm. Nem manipulálásnak és önigazolásnak szántam. Nem azt írtam, hogy nem kell használni a szótárakat és fel kell rúgni a szabályokat. De az orvosi nyelv akkor is egy külön nyelvezet. Nem hasonlít semmilyen egyéb szakmai nyelvhez. A depóinjekciót hiába írjuk most itt egybe, maguk a szakmabeliek (90%-a) soha nem fogja így írni. Írtad, hogy rosszul írják és nem az a dolguk, hogy helyesen írjanak. Ezt a szót mégiscsak ők használják. Nem kényszeríthetjük az orvosokat, gyógyszerészeket stb. hogy egybe kell írni és hosszú ó-val. Ez már elterjedt írásmód. Legfeljebb javaslatot tehetünk, de ez nem szabály. Ez egy saját magunk alkotta szabály. Ebben az esetben a depóinjekció elfogadható, mert betegek olvassák, de egy orvosi szaklapban biztos nem így írnám le. Az viszont fontos, hogy Sándor melléírja zárójelben, hogy ez egy tartós hatású injekció.

A kódolással kapcsolatban: nem néztem utána mi az oka, de én nem tudtam kimásolni és beilleszteni, mert nekem így jelenik meg a másolás után. 


→
  ! "#$




     

     
 !
"
  
!
" #
  

! 
 
$%    
 


!

  
! !#
 
 
#    
    

! 
%  

   & '"
#  ( 
  
    !
(
 '

!
 
 ! )
 
"       )

    


! 
"   

"  ! 

' "


*

JANOS SAMU Dec 16, 2008:

Szabályok, önigazolások és manipulálás Köszönet neked Creativity, hogy felhívtad a figyelmet a Magyar Orvosi Nyelv folyóiratra, amelyet én nem ismertem, de lehet, hogy több kollégánk sem. A megadott hálószem megynyitotta az egyik szám szerkesztőségi levelesládáját. Végigolvastam a négy oldalon tárgyalt kérdéseket és válaszokat, de nem találtam azokat meggyőzőnek. Szerintem ezek vélemények és nincs több létjogosultságuk, mint a mi vitánknak. Ezért nem helyezhetjük az itt elhangzott véleményeket az Orvosi helyesírási szótárban publikált információ fölé. Miért? Azért, mert nem tudjuk, hogy az Orvosi helyesírási szótár szerkesztői elfogadnák-e az ebben a szaklapban megjelent véleményt és a Magyar Orvosi Nyelv szerkesztői meg sem említették az Orvosi helyesírási szótárt.
Ezenkívül a mondatalakításod megint csak önigazolásnak tűnik, mert ezt írod: "Úgy tűnik, mások is hasonlóképpen gondolkoznak mint én. Igaz, a téma a kötőjelek használata az orvosi nyelvben. Sajnos másolni és beilleszteni nem lehetett, mert a pdf rosszul van kódolva."

Nos, a kijelentés nem így tűnt volna helyesnek: "Úgy tűnik van más is, aki úgy gondolkozik mint én." Utána a rossz kódolásra hivatakozol, noha semmi gond nem volt a kódolással, mert nekem pillanatok műve volt kijelölni és beilleszteni. Íme az egyik beillesztett rész:
„Kötekedések”, melyeket - ahogy ön fogalmazott - kifelé és befelé is elmorogja, kérjük, minél gyakrabban ossza meg e lap olvasóival s szerkesztőivel is! Lám, itt a példa: fölvetett gondolatai máris a legnehézkesebb és sokakat zavaró, izgató kérdéskört járják körül... Köszönjük!
És most térjünk az érdemi részekre! Azt mindenképpen le kell szögezni, hogy a „glucose” szó nem tekinthető a szőlőcukor klasz-szikus nevének: a történet messzebb nyúlik vissza. A szó eredetének kulcsát a görög „glykys” - 'édes’ szó jelentésénél találjuk meg, ám itt még szó sincsen a szőlőről vagy a cukorról. A későbbiekben a latinosított orvosi szakirodalomban találkozhatunk az ebből a görög eredetiből - sajnos, nem találtunk rá, pontosan hogyan -kialakult „glucosum” formára, amely már valóban ’cukor’ értelemben használtatik. Úgy véljük, ezt a glucosumot tekinthetjük leginkább a klasszikus elnevezésnek. Maga a „glucose” alak már csak egy angolszász tovatorzítmány ’szőlőcukor’ jelentéssel. Ezt az írásformát talán jobb lenne el is felejteni...

A többit nem akartam bemásolni, mert nem támasztja alá egyikőnk érveit sem, hiszen mint korábban említettem, nem foglalkozik a vitánk fő tárgyával, az Orvosi helyesírási szótárral és annak szerepével.

A "Depóhatás és depóinjekció" írásodban kötöd az ebet a karóhoz, hogy mivel a depóinjekció nincs benne a szótárban "ebből kifolyólag egyelőre bármelyik változata elfogadottnak tekinthető."

Ne haragudj, de ez nagyon gyenge önigazolás. Azt akarod mondani, hogy ami nincs a helyesírási szótárakban, annak az írása bármilyen formában elfogadott? Akkor mi a frászkarikának találták ki a szabályokat, amelyeket én korábban említettem és amelyek megtalálhatók a szótár elején? Csak éppen ezt a tényt a válaszodban nagy ívben megkerülöd. Nézzünk egy nagyon egyszerű példát. A helyesírási szótárban benne van a szamárfül, a szamárkanca, a szamárkóró, a szamárétra, de nincs benne a szamárpatkó, a szamárpata, a szamárcsődör. Ha az általad mondottakat vesszük alapul, akkor ezeket az összetételeket írhatnánk külön is, meg kötőjellel is. El tudod képzelni, hogy valaha is lesz olyan helyesírási szótár, amelyben minden elképzelhető szóösszetétel szerepel? Miért tanítják meg az iskolában a szabályokat? Azért, hogy ne kelljen minden egyes előfordulást külön megtanulni, hanem, hogy elég intelligenciára tegyünk szert ahhoz, hogy a szabályokat tudjuk alkalmazni és magunk alkossunk pl. szóösszetételeket helyesen. Én egyáltalán nem gondolom azt, hogy neked nincs elég intelligenciád ehhez, hanem csak önmagadat akartad igazolni azért hoztad fel ezt a kisiskolás indoklást.

Tudom a kérdés lezárult és a kérdező döntött. A döntést az intelligenciája és az általa figyelembe vett szempontok mérlegelése alapján végezte és ezt a döntést saját magának hozta, mert annak ellenére, hogy bevitte a Proz.com szójegyzékébe, nem képez vele szabályt, tehát aki olvassa, az dönthet, hogy elfogadja-e vagy sem.

Katalin Szilárd Dec 15, 2008:

Szabályok és szaknyelv Úgy tűnik, mások is hasonlóképpen gondolkoznak mint én. Igaz, a téma a kötőjelek használata az orvosi nyelvben. Sajnos másolni és beilleszteni nem lehetett, mert a pdf rosszul van kódolva. Ezért a legfontosabb részt ragadtam ki (amúgy érdemes végigolvasni a teljes cikket)

http://www.orvosinyelv.hu/dlObject.php?publikacio_id=1&/MONY...

Közlemények a MAGYAR ORVOSI NYELV folyóiratban

Tanulmányok

Grétsy Zsombor

Vesszőparipáim és egyéb érdekes kérdéseim

"El kell fogadnunk a tényt , hogy a nyelv művelése, ápolása nem működhet „diktatúraszerűen”: a nyelvművelő nem találhat ki ész nélkül szabályokat és senkit sem kényszeríthet - nem is tud – arra, hogy azokat alkalmazza. A feladat más: tehet javaslatot – pl. Bugát maga vagy százezer(!) szót adott ki művében: ebből mintegy száz bizonyult maradandónak, ma is használatosnak -, adhat tanácsot, a már kikristályosodott nyelvszokásokat rögzítheti, összefoglalhatja, áttekintést nyújthat azokról a nyelvhasználók szélesebb körének. Szokták ezt (ha nem is egészen pontosan ebben a szakmai értelemben) „leíró" (deskriptív), illetve „előíró” (proskriptív) nyelvművelésnek hívni,
Ám a nyelvet, a szaknyelvet is beleértve, nem lehet megerőszakolni! A már említett „nyelvszokás”, a bevett nyelvhasználat úgy is jórészt olyan, amilyen az a nyelvhasználóknak megfelel. Ezen legföljebb csiszolgatni, finomítani lehet, esetleg – de már ehhez bátorság kell – iránymutatást lehet adni.
Ennek szellemében, a szaknyelvhasználók megszokásait teljes alázattal tiszteletben tartva el kell fogadnunk a már bevált, általánosan elfogadottá lett formák használatát, még akkor is, ha az ember kiötöl valamiféle „zseniális logikus” borzalomszabályt…
……"

Itt szó sincs "borzalomszabályról", de elgondolkoztató, hogy érdemes-e megváltoztatni valamit, ami így "ivódott be" a szakemberek tudatába?

Katalin Szilárd Dec 15, 2008:

Depóhatás és depóinjekció János, pont ez az: nincs benne a szótárban! A depóhatás benne van a szótárban, a depóinjekció viszont nincs. A depóinjekciót a depóhatás mintájára próbálnánk így egybe és hosszú ó-val írni.

Írtad: "Nos, a szótár világosan meghatározza, hogy miket kell egybeírni és a szótárban alkalmazott rendszeren keresztül az is nyilvánvaló, hogy nincs megengedett variáció a depóra."

Ez egy egyéni végkövetkeztetés: ha a szótár így határozza meg, akkor szerinted a depóinjekciót is így kell írni. De nincs benne a szótárban a depóinjekció, ebből kifolyólag egyelőre bármelyik változata elfogadottnak tekinthető.

Másik része a dolognak: szótárak vs. szakemberek helyesírása. Nem tartom szerencsés dolognak, ha egy szakkifejezés (elsősorban orvosi szaknyelvre gondolok) elterjed egy bizonyos helyesírási séma szerint (pl. depo hatás), majd kijön egy helyesírási szótár, amiben azt írják, hogy márpedig azt depóhatásként kell írni. Ettől a szabály az szabály marad - miszerint a depo hatás helyesírása a depóhatás, de a szakemberek - ezáltal a laikusok is - 100 év múlva is depo hatásként fogják leírni. Ezért írtam, hogy nem szerencsés megváltoztatni egy már elterjedt szakkifejezést. Sokat lehet vitázni az orvosi szaknyelv helyesírásáról, mert igen zavaros. Sok cikket írtak már róla. Nagyon sok esetben nincs konszenzus, nincs egyetértés. Van aki újítani akar, van aki meg akarja hagyni a régi bevált latin/idegen szavas nyelvezetet. Egy olyan szó helyesírásánál szerintem érdemes magyarosítani, amit esetleg a fordítás során mi alkottunk, vagy még nem terjedt el a szaknyelvben. A depo injekció viszont nem új kifejezés és nincs benne a szótárban. Meg lehet próbálni újítani és írhatjuk egybe hosszú ó-val. Magyarosabb? Igen? Ez a helyes? Ez is helyes.
így fogják használni? Szerintem nem.

JANOS SAMU Dec 15, 2008:

Következtetés Mit igazol a Creativity által felhozott érdekesség? Több dolgot. Pl. azt, hogy a depóinjekció és a depóhatás kifejezéseket ritkán használják, no meg azt, hogy azok, akik depot injekciót meg depó injekciót és depot hatást meg depó hatást használnak nem nézték meg az orvosi helyesírási szótárban, hogy ezeket hogyan kell írni. Meg még azt is, hogy nem ismerik a helyesírási szabályokat, ugyanis az említett helyesírási szótár, akárcsak a többi helyesírási szótár, nemcsak szavakat, hanem a könyv elején helyesírási szabályokat is tartalmaz. A fordítónak, lektornak, szerkesztőnek, írónak nem kell minden összetett szót megnéznie a helyesírási szótárban, de vagy tudnia kell a szabályokat vagy meg kell tudni keresni és alkalmazni azokat. Én önellenőrzésképpen megnéztem. Nos, a szótár világosan meghatározza, hogy miket kell egybeírni és a szótárban alkalmazott rendszeren keresztül az is nyilvánvaló, hogy nincs megengedett variáció a depóra (tehát depo vagy depot nem megengedett) ugyanis ha lenne, akkor mind a két variációt megadná ugyanúgy mint a diabétesz/diabetes, a dextroversio/dextroverzió, a duodenum/duodénum stb. esetében.
No, most, hogy orvosok nem nagyon nézik meg a helyesírási szótárt az megint más dolog. Engem nem nagyon zavar, mert összpontosítsanak ők a gyógyításra, és én meg a helyesírásra. Viszont a kreativitás ne abban mutakozzék meg, hogy milyen változatosan rúgjuk fel a helyesírási szabályokat, hanem a tartalom színessé és könnyen érthetővé tételében. Pontosan ilyenkor, amikor sok variációt találunk és legtöbbször helytelent, akkor hogyan döntsük el, hogy melyik helytelent választjuk? A fülorvos által helytelenül használt depotinjekciót, vagy a belgyógyász által helytelenül leírt depó injekciót vagy netán a nőgyógyász által szintén helytelenül használt depot injekciót? Ilyen esetben mivel indoklod a választásodat? Ha azt mondod, hogy mindegy mit mond a helyesírási szótár és azt nem vagyok hajlandó elfogadni, akkor tárgyald ezt meg a szótárt összeállító szakemberekkel és indokold meg nekik, kérve őket, hogy vagy változtassák meg a szótárban lévő változatot és válasszák az általad használtat, vagy dobják sutba a tudományukat és vonuljanak nyugdíjba. Hiába papolunk mi arról, hogy az orvosok így írják, meg úgy írják, az ő nevükben nem beszélünk, mert mi nem az ő csoportjukat képviseljük. Ha nekik nem tetszik az orvosi helyesírási szótár változata, hadd veszekedjenek ők a főszerkesztő orvoskollégákkal Dr. Fábián Pállal és Dr. Magasi Péterrel.

Az is nagyon valószínű, hogy orvoslektor nem javítaná ki a helyesen írt depóinjekció változatot, mert nincs rá alapja.

Nem ártana azt megjegyezni, hogy a helyesírási szótárak azért vannak, hogy a munkánk parányi részletét segítsék és nem tekinthetjük azokat ellenséges propagandának vagy szórakoztató irodalomnak. Ha ezt tesszük, akkor a következő lépés a törvények semmibe vétele.

Üdvözlettel

Samu János

Katalin Szilárd Dec 14, 2008:

Még egy érdekesség Tudjuk, hogy nem mérvadó a google-s találat, de elgondolkoztató. Vajon az csak teljesen véletlen, hogy a depóhatás kifejezés így egybeírva csak a víztisztító berendezések/medencék leírásánal fordul elő?
A többi depo hatás (így külön rövid o-val) viszont orvosi vonatkozású.

Egybe és hosszó ó-val:

http://www.basf-cc.hu/hu/kiadvanyok/Documents/Uszodak_Furdom...

"Ha a késõbbiekben klórmentes víztisztítási
– vagyis depóhatás nélküli –
módszerre térünk át, akkor a medence
falait és padlózatát rendszeres szemrevételezéssel
kell ellenõrizni."

http://www.judo-online.de/judo/HU/Produktinfos/GebaeudeIndus...

"A UV sugárzással történő fertőtlenítés csak kísérő intézkedésnek tekinthető, mert a víztisztaság magas követelménye mellett csak pontszerűen hat, és nem rendelkezik depóhatással."

Tudom milyen érzés ilyenkor a kérdezőnek (döntsétek már el végre ... lol) , ezért nem hozok fel több példát. :) Csak válaszoltam János felvetésére, miszerint a neten talált 3 rossz példa nem mérvadó.

Katalin Szilárd Dec 14, 2008:

Szótárak és nyárcsináló fecske Szótárak: ez a kifejezés nem szerepel a szótárban, tehát nincs rá szabály. Úgy írják , ahogy tanulták/olvasták a szakemberek. Az orvosi hetilapok 99%-ban depot vagy depo injekcióként írják. Igen, lehet rá rengeteg találatot keresni a neten, és mivel nem írhatom hogy XY és XX és ZZ azt mondta stb., ezért a netes találatok alapján plusz megerősítve több szakember véleményével én kitartok a depo injekció mellett. Az is igaz, hogy nem lehet a google-s találatokat 100%-osan elfogadni, de ha 6 szakemberből 5 azt mondja amit a google alátámaszt (és nincs rá elfogadott helyesírási szabály), akkor azt fogadom el. Mivel a depóinjekcióra csak 2 db. találat van, depo vagy depot kifejezésre meg jóval több, plusz még az általam megkérdezett orvosok is így írnák, ezért mondtam, hogy egy fecske nem csinál nyarat.
Találatok: nem 3 találat van, hanem annál jóval több és miért lennének rosszak ezek a találatok? Ennyi ember írja rosszul? Miközben a depóinjekció/depóinjekciókra csak kb. 5-6 találat van.
Abból is több találatnál keverik a depóinjekciót a depo injekcióval, egy azon szövegen belül.

Depo injekció/hatás:

http://www.weborvos.hu/adat/magyarorvos/2008maj/32-36.pdf

"Hétköznapi nyelven a klinikai farmakológiáról

A gyógyszerek észter formájának alkalmazásával a felszívódás lassítható, ennek depo-készítmények esetén van jelentősége. Alvadásgátló szert szedő betegben ez az adagolás tilos. Használatos még az inhalációs (illékony vagy porlasztott anyagok), lokális (kenőcsök), perkután (tapaszok) adagolás"
Szótárban:

http://betegtajekoztatok.hu/index.php?menu=szotar&szotar_rn=...

"Depo szteroid injekció: szteroid olyan, injekcióba adott formája, melyből a beadott szteroidból hetek alatt, lassan, folyamatosan, egyenletesen szabadul fel a hatóanyag"

vagy

szakmai honlapon (pszichofarmakológusok honlapján megjelent cikkben):

http://www.mppt.hu/pdf/0504_EK5.pdf


"A három kezelési stratégiában a tartós
hatású risperidon-injekció, a hagyományos depo
és egy per os atípusos szer szerepelt.

Bármelyik ország egészségügyi rendszerében
vizsgálták a modellt, a tartós hatású risperidoninjekció
alkalmazásával járó kezelési stratégia a
pszichotikus relapszusok számának csökkenéséhez
vezetett, akár a depo kezeléssel, akár a per os
atípusos terápiával hasonlították össze."




orvos válasza laikusoknak

http://www.mypin.hu/hu03_a/01/index3.php?url=41266text_f&nav...

"A mellékvese kéreg hormonjait tartalmazó szteroidok komplex hatást fejtenek ki a gyulladásos folyamatok gátlásában. Szteroid depo injekció adása nem javasolt, korszerűtlen és veszélyes mellékhatásokkal rendelkezik..."

vagy

http://mikrobiologia.sote.hu/eload/hun/2008-2009-1/pat-imm_g...

"Hatásmechanizmus:
-depo hatás (alumínium hidroxid, alumíniumphosphate
gél, olajok, stb.), lassabb felszívódás"

vagy egy már törölt gyógyszer nevében:

http://www.min.hu/8-1995nm.htm

"Olfen-100 SR depo kapszula"

vagy

a rákellenes liga honlapján:

http://www.rakliga.hu/index.php?option=com_content&task=view...

"Ezt régen műtéttel végezték, ami végleges volt, de ma már hasfalba adható depo injekciót alkalmaznak, így a kezelés végeztével a fiatal nő akár gyermeket is vállalhat"

vagy

Laikusoknak írt szövegben:

http://www.kismama.hu/kisgyerek/menstruacio/2092/

"A depo készítmények (injekció) többnyire nem okoznak menstruációs zavart, de esetenként fokozzák, vagy éppen gyengítik a havi vérzés erősségét, előfordulhat az is, hogy teljesen elmarad a menstruáció"

vagy

http://www.magyart.hu/03absztraktok.htm

Absztraktok (2003) - Harkány 2003

Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság (MART) IV. Kongresszusa

Összefoglalók

Felkért referátumok
Bejelentett előadások
Poszterek

Felkért referátumok

"Medroxyprogeszteron acetát és ösztradiol cypionát tartalmú depo fogamzásgátló injekció és alacsony dózisú ethinyl-ösztradiol tartalmú fogamzásgátló tabletta tüszőműködésre kifejtett hatásának vizsgálata"

vagy

betegség leírásában

https://www.drdiag.hu/kereso/diagnosztika.adatlap.php?id=878...

"A betegség a malignus neuroleptikus szindroma része is lehet. Ez esetben a beteg állapota súlyos, akut dystoniás spasmus lép fel. Tardív dyskinesis hónapokon, éveken át fennállhat. Kiválthajta Benadryl(diphen-hydramin), depo formájában adott Haloperidol injekció."

vagy

gerincműtétekről szóló cikkben

http://www.bhc.hu/gerincgyogyaszati_kozpont/fekvobeteg_ellat...

"A beavatkozás befejező lépésekét depo steroid készítményt injektálunk a porckorongba a műtét következményeként törvényszerűen jelentkező gyulladásos reakció okozta fájdalmak kivédése céljából."

Tamás Csarnai, MD Dec 14, 2008:

Bocsánat, tényleg nem voltam világos. Azt neveztem olcsó örömnek, ha valaki azért szól le egy kifejezést, mert "nem így szoktuk használni", pedig úgy is helyes, csak a leszóló ezt nem tudja vagy, ami durvább, nagyon is tudja. Utóbbi esetben persze még nagyobb az öröme! :)
Teljesen egyetértek Jánossal, az itt adott válaszokból a kérdezőnek kell választania. Szerintem nem is helyesírás alapján, hanem az alapján, melyik válasz segíti elő jobban a kifejezés megértését. Ergo, Creativity: úgy veszem észre, sokkal jobban résen vagy, mint én, de ha még Péternél is gyorsabb lettél volna, a Te válaszodra kattintottam volna teljes egyetértéssel :)

JANOS SAMU Dec 14, 2008:

Olcsó öröm, meg nyárcsináló fecske? Egyiket sem értem. Csarnai Tamás, te olcsó örömnek nevezed azt, ha valaki valamit rosszul ír és nem szólnak neki? Ilyen örvendezés csak azokra jellemző, akik önbizalommal nem vagy csak nyomokban rendelkeznek. Én örülök ha kijavítanak és rámutatnak a hibáimra, mert akkor legközelebb elkerülöm azokat. Az, aki észreveszi, hogy hibát vétettem, és nem figyelmeztet, az kifejezetten rosszakaróm, mert hagyja, hogy tudtomon kívül továbbra is elkövessem a hibát. A kritika a fejlődés alapja. Creativitynél a fecskés kitételt nem értem, mert ki a nyárcsináló fecske? Az aki a szakemberek által komoly munkával összeállított munkát figyelembe veszi? Ha igen, akkor az legyen a megoldás, hogy elégetjük a helyesírási szótárakat? A szótárak sem hibátlanok, de ez a vita már arra a mellékvágányra terelődik, hogy nem érdekes mi van a pontosan ilyen esetek kiküszöbölésére létrehozott szótárakban, hagyjuk figyelmen kívül és kövessük azokat, akik a szakmában dolgoznak, tekintet nélkül arra, hogy igazuk van-e vagy sem. Az interneten talált 3 rossz példa nem meggyőző, mert én perceken belül tudok kétszer annyi jó példát felhozni. Az interneten található információ ma már nem bizonyíték valaminek a helyességére vagy helytelenségére, hanem csak az előfordulásra. A keresést nagyon szépen lehet irányítni és finomítani, hogy a szánk íze szerinti információt tálaljuk, s aki ügyes, az manipulálni tudja a közvéleményt is. A keresőgépek mindent felfalnak, jót is rosszat is, és minősítés nélkül elrakják. A kiválasztás a keresést végző személytől függ és eldöntendő kérdésekben, mint például a Kudoznál, a döntés a kérdező intelligenciájától, és elemző képességétől függ. Vitánkkal és érveléseinkkel ezt próbáljuk előmozdítani. Nagyon fontos, hogy a kérdező ki tudja szűrni, hogy mely válaszok tartalmaznak tényeket és mely válaszokat szánták csak önigazolásnak.

Katalin Szilárd Dec 14, 2008:

Erről van szó Nincs rá konszenzus. Én mondjuk körkérdést csináltam: az általam megkérdézett orvosok 100%-a depo injekcióként írta volna le. Szerintem mindkettő helyes: depo injekció (ez az elterjedtebb) vagy depó injekció. Depónjekciót én személy szerint nem írnék.
Tamásnak:
Írtad: "Engem például az zavar, hogy mindig lemaradok ezekről a KudoZ-kérdésekről és már csak a válaszok között kapirgálhatok!! :D"
Válasz: Légy résen! :)

Tamás Csarnai, MD Dec 14, 2008:

Persze most már bármit mondhatok, de depóinjekciónak írtam volna. Ha lektorként bármelyik formával találkoznék (nyilván nem szó szerint BÁRMILYEN verzióra gondolok, csak amik ezen a lapon előfordulnak), nem javítanám ki. Minek? Hogy ne szóljanak be? Sok frusztrált embernek (azt hiszem, a magyar orvostársadalomban ez különösen felülreprezentált csoport) ez a kevés, olcsó örömök egyike, hát megadom nekik! :) Engem például az zavar, hogy mindig lemaradok ezekről a KudoZ-kérdésekről és már csak a válaszok között kapirgálhatok!! :D

Katalin Szilárd Dec 14, 2008:

Tamásnak Igen, persze ez egyéntől függ, de hallottam már olyat, hogy egy szakkifejezés nem pontosan úgy volt leírva egy szövegben ahogy azt a szakemberek megszokták (holott mindkettő helyesírása elfogadott), és jött a beszólás: na ezt sem így írjuk. De itt már nem a depó vs. depo kérdéséről van szó, hanem, hogy írjuk-e egybe: depóinjekció? Leírnád így? Illetve egy másik kérdés: Kapásból hogy fordítottad/írtad volna le a "depot injection" kifejezést, ha nem kerül a képbe a rövid és hosszú o, illetve az egybeírás kérdése?

Tamás Csarnai, MD Dec 14, 2008:

Depó, depo, depot Orvos vagyok és orvosi szakfordító. Soha nem minősítenék az alapján egy fordítót, hogyan írja a depó szót, mert egyrészt az ilyesmivel kapcsolatban nincsen konszenzus, másrészt a szakember mindhárom formát érti, a laikus meg leginkább egyiket sem. Ezért a zárójeles magyarázkodást támogatom, ha szükség van rá (és ha elfér :)

Katalin Szilárd Dec 13, 2008:

Nyelvészként újíthatunk, de van értelme egy olyan kifejezés esetében, ami már így terjedt el? Egy fecske nem csinál nyarat. :)
A szakemberek (és ebből kifolyólag a laikusok is) akkor is úgy fogják írni és mondani, ahogy azt az egyetemen tanulják/tanulták, illetve a munkájuk során használják.

http://betegtajekoztatok.hu/index.php?menu=szotar&szotar_rn=...

Depo szteroid injekció: szteroid olyan, injekcióba adott formája, melyből a beadott szteroidból hetek alatt, lassan, folyamatosan, egyenletesen szabadul fel a hatóanyag

vagy

orvos válasza laikusoknak

http://www.mypin.hu/hu03_a/01/index3.php?url=41266text_f&nav...

"A mellékvese kéreg hormonjait tartalmazó szteroidok komplex hatást fejtenek ki a gyulladásos folyamatok gátlásában. Szteroid depo injekció adása nem javasolt, korszerűtlen és veszélyes mellékhatásokkal rendelkezik..."

vagy

http://mikrobiologia.sote.hu/eload/hun/2008-2009-1/pat-imm_g...

Hatásmechanizmus:
-depo hatás (alumínium hidroxid, alumíniumphosphate
gél, olajok, stb.), lassabb felszívódás

vagy egy már törölt gyógyszer nevében:

http://www.min.hu/8-1995nm.htm

Olfen-100 SR depo kapszula

vagy

a rákellenes liga honlapján:

http://www.rakliga.hu/index.php?option=com_content&task=view...

Ezt régen műtéttel végezték, ami végleges volt, de ma már hasfalba adható depo injekciót alkalmaznak, így a kezelés végeztével a fiatal nő akár gyermeket is vállalhat.

Katalin Szilárd Dec 13, 2008:

Sok mindenben egyetértek Egyetértek: "az orvosokat nem a helyesírásukért fizetik, de bennünket azért is."
Nem értek egyet: "Itt most csak a nyelvi részről van szó, mert lehet van egy világhírű szívsebész, aki mindig rosszul írja a depóinjekciót és depo injekciót ír helyette, de ő ezzel a bagatell dologgal nem foglakozik és a világot sem érdekli az ő helyesírása. Ha őhírességét követjük a helyesírásunkkal, ... "

Igen, mi fordítók vagyunk. Nekünk a feladatunk a helyes megfogalmazás és írás. Itt viszont már másról van szó, mert az egybeírással már egy teljesen új szót alkottunk, ami a szaknyelvben nem terjedt el. Miért? Mert másképp használják. Nem 1 orvos, nem 5 professzor és nem 20 gyógyszerész, hanem általánosságban az egészségügyi szakemberek nem így írják le és nem így (egybe) mondják ezt a szakkifejezést. Sőt lehet ezt még tetézni, mert sokan meghagyják a "depot injekciót". A depóinjekció láttán 1) a laikusnak fogalma sem lesz miről van szó, ha csak nem írjuk zárójelbe, hogy tartós hatású injekció 2) a szakember pedig ilyenkor szokta megkérdőjelezni a leírás hitelességét, mert ő másképp tanulta (ilyenkor teszik fel általában az orvosok: na vajon ezt ki fordíthatta?). A szöveg laikusoknak íródott, de az ismertetőt az orvos is át szokta olvasni vagy el szokta magyarázni vagy beleirogat. Fel kell tenni a kérdését: milyen esetben találkozik egy laikus ezzel a kifejezéssel? Kizárólag, ha orvos/szakember mondja neki, orvosi ismertetőben. Az orvos depoként írja, a gyógyszereken is sokszor szerepel a depo és a laikusok hamar eltanulják a szakszavakat. Főleg ha betegek vagy olyan hozzátartozójuk van, aki beteg és kénytelenek az orvos használta szavakat leírni/használni. Most nincs nálam orvosi helyesírási szótár, de szinte biztos vagyok, hogy a szótárban lévő "depóhatás" kifejezést nem orvos írta vagy pedig egy olyan orvos írta, aki kézzel-lábban tiltakozik a latin/idegen szavak használata ellen az orvosi szaknyelvben és újítani próbált, de akkor sem így terjedt el.

JANOS SAMU Dec 13, 2008:

Orvosi helyesírás és sohasem Creativity megjegyzésére annyit, hogy az orvosokat nem a helyesírásukért fizetik, de bennünket azért is. A másik fontos és tanulságos szempont az, hogy ha mi követjük valaki más helytelen helyesírását, akkor lealacsonyítjuk magunkat az ő tudásszintjére. Itt most csak a nyelvi részről van szó, mert lehet van egy világhírű szívsebész, aki mindig rosszul írja a depóinjekciót és depo injekciót ír helyette, de ő ezzel a bagatell dologgal nem foglakozik és a világot sem érdekli az ő helyesírása. Ha őhírességét követjük a helyesírásunkkal, attól mi nem leszünk elismert szívsebészek, viszont aki a mi munkánkat nézi, azt mondja, hogy enyje-benyje, ez a fordító még az Orvosi helyesírási szótárt is lusta elővenni. A másik fontos tény az, hogy az orvosi egyetemeken általában ezzel kezdik az előadók az oktatást az első napon: "Uraim és hölgyeim, ha Önök jó orvosok akarnak lenni, akkor jegyezzék meg, hogy a mi szakmánkban "soha" és "mindig" nem létezik. Ezt üzenem neked is Crativity minden magyarázat nélkül.

Katalin Szilárd Dec 13, 2008:

Samu Jánosnak Igen leleményes megállapítás. :) Amikor megláttam Péter megoldását elgondolkoztam a beadása vs. beadni válaszon. Érdekes felvetés.
A kérdés: administer the depot injection
A mondat: "To administer the depot injection once a fortnight."
Fordítottam hasonló otthoni ápolást segítő ismertetőt, ami naptárként/jegyzetként is funkcionált.
Ha ez egy beírás a teendőkről, akkor a beadni szót használnám.

Például:

Remember
To administer the depot injection once a fortnight.
To measure blood pressure
To ...
etc.

A teljes szövegkörnyezet ismeretében Sándor biztos tudni fogja, hogy melyiket kell használni: beadása vagy beadni. :)

JANOS SAMU Dec 13, 2008:

Kérdés és válasz formája Ha a kérdését igével tette fel a kérdező, akkor válaszoljatok igével. Ha Creativityt lehúztátok a rövid o miatt, akkor azokat is le kellene húzni, akik beadását írtak bead vagy beadni helyett. Ugyanakkor mindenkinek megadatott, hogy javítson miután észrevette, hogy valamit rosszul írt.

Katalin Szilárd Dec 13, 2008:

Novistnak "... orvosi szöveg esetében automatikusan írják oda, laikus vagy szakmai közösnségnek szól. " Igen, egyetértek. Bár ezt először az ügyféllel meg kell beszélni, hogy a fordító írhat-e egy ilyen megjegyzést a szöveg elején. Sándor 19:37-es írása alapján a szöveg laikusoknak szól. Viszont amikor a betegápolás körünményeiről és az injekció beadásáról lesz szó, nyilvánvaló, hogy az orvos automatikusan a depo szót fogja használni.

novist Dec 13, 2008:

Kinek szól? Támogatom Creativityt, mert fontos, hogy kinek szól a szöveg, sőt arra buzdítom a kollegákat, hogy orvosi szöveg esetében automatikusan írják oda, laikus vagy szakmai közösnségnek szól.

Katalin Szilárd Dec 13, 2008:

Én ilyenkor a zárójeles megoldást választom Szerintem fontos benne hagyni a depo szót, mert biztos, hogy vmilyen szinten orvosi ellátásra szorul a beteg, nyilván nem állandóan. Az orvos fogja elmagyarázni a betegnek/hozzátartozóknak az otthoni ápolás körülményeit.
Így a depo szó biztos, hogy elhangzik.

depo (tartós hatású) injekció

vagy

depó (tartós hatású) injekció

Sandor HEGYI (asker) Dec 13, 2008:

Ki olvassa? Az anyag elején lévő rövid utalás szerint a beteg és családja kapja majd.

Katalin Szilárd Dec 13, 2008:

Depo vs. depó Orvosi szaknyelv vs. helyesírás. Hiába írják a szótárba a depóhatást, ha senki nem így használja, ha az egyetemen depo hatásként írják le a professzorok, így használják az orvosok és a különböző gyógyszereken is úgy szerepel, hogy depo-XY gyógyszer.

Katalin Szilárd Dec 13, 2008:

Receptet is írhatunk, ha azt le kell fordítani :)) Visszatérve a témához Péternek: Amikor elküldtem a válaszom, akkor a Te válaszod még nem jelent meg, szerintem mp-ekkel később nyomtam az entert mint Te. Ha jól emlékszem régebben mp-re lebontva jelent meg, hogy ki mikor küldte el a válaszát. Nem azért adtam meg a válaszom mert a hosszú és rövid o-val volt gondom, hanem azért mert akkor még nem volt egyetlen egy válasz sem. Ezért is írtam semleges véleményt, hogy végülis egyetértek a válaszoddal, de rövid o-val kell írni.
Sándorhoz egy kérdés: Áruld el légyszi, hogy kik fogják olvasni ezt a szöveget? Betegek? Egészségügyi szakápolók? Orvosok? Már a tegnapi kérédésnél is fontos lett volna ez az információ.

Péter Tófalvi Dec 13, 2008:

Mi nem recepteket írunk, hanem fordítunk. Orvoséknél a csúz rheuma, a daganat tumor (rövid o-val), a rövidlátás myopia, hadd ne soroljam...

Katalin Szilárd Dec 13, 2008:

Rövid o vs. hosszú ó 3 orvosból 3 írja rövid o-val. Mivel az ő véleményüket nem tudtam linkelni, ezért másoltam be a google-s eredményeket. Orvosi szaknyelvben a depo injekció az depo injekció.