| Pages in topic: < [1 2] | Off topic: Magyarok nyelvtudása Thread poster: Zsanett Rozendaal-Pandur
|
|---|
| Olvasnivalók a témában, és egyéb szösszenések | Apr 13, 2006 |
Abban egyetértünk, hogy a nyelvhez tehetség is kell. De, ha már itt tartunk a magyarok köztudottan jó képességekkel, és tehetséggel megáldott emberek (persze vannak kivételek).
Nem az a szándékom, hogy ellentmondjak saját nemzetünk dícséretének, de szerintem ez teljesen egyéni dolog, egyéne válogatja, nem nemzetisége.
De ha a tanárok, akik a nyelvet tanítják, nem rendelkeznek se tudással, se ambícióval, se pedagógia érzékkel, sokszor még nyelvérzékkel se, akkor mit várjunk el azoktól, akiket tanítanak. Ez persze nem csak a nyelvtanárok hibája, hanem az oktatásé, a rendszeré. Ezen kellene változtatni.
Persze, ezzel egyetértek.
Itt van egy nagyon érdekes (kicsit hosszú) cikk a Pedagógiai Szemléből, szerintem érdemes elolvasni, mert igen jól körbejárja a problémát mind elméleti, mind gyakorlati oldalról.
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-11-in-Szemere-Mire
Ha jól tudom, ma már Magyarországon általános iskola 1. osztályától kezdve kötelező 1 idegen nyelv tanulása,
Ezt nem jól tudod.
Sok olyan iskola van, ahol tanítanak idegen nyelvet az 1. osztálytól kezdve, de ez nem kötelező országosan.
Amikor a NAT létrejött, az az 5. osztálytól, a később (1999-ben) bevezetett kerettantervi rendszer pedig 4. osztálytól kezdte az idegen nyelvek oktatását. Azóta minden kormányváltáskor volt valami új, a NAT is módosításra került, de nem hiszem, hogy az első osztálytól való idegennyelv-oktatás kötelező.
Tehát nem azzal van a gond, hogy nem a „befogadó” időszakban tanulnak idegen nyelvet az emberek (8-19 éves kor között),
A legújabb kutatások szerint a nyelvtanulásra nem ez a legjobb időszak, ez már késő, legalábbis arra, hogy az ember tökéletesen megtanuljon egy idegen nyelvet. Arra akkor van esély, ha sokkal hamarabb elkezdik a nyelvvel való ismerkedést a gyerekek.
A legtöbb ezzel foglalkozó tanulmány kb. a 9. életévnél húzza meg azt a határt, ameddig az idegen nyelv(ek) tökéletes megtanulásához szükséges alapokat le lehet rakni. Addigra kialakulnak, és lefixálódnak a hallás, a hangképzés fizikai és neurológiai funkciói. Akik addig nem ismerkednek meg idegen nyelvekkel, azoknál az anyanyelven való beszédhez, annak hallásához, értéséhez szükséges funkciók elnyomják a más nyelvekhez szükséges funkciókat.
Ezt nehéz itt röviden igazán jól leírni, és nem is akarom, mert nem az én kutatásaim, ellenben ajánlok egy jó könyvet, ami többek között erről szól, és nekem nagyon sokat segített a gyerekek nyelvtanulási folyamatainak megértésében.
Tracey Tokuhama-Espinosa: Raising Multilingual Children
ISBN:0-89789-750-1
http://www.amazon.com/gp/product/0897897501/qid=1144960397/sr=11-1/ref=sr_11_1/002-8717837-0520059?n=283155
Nincs egységes rendszer a nyelvoktatásban. Az idegen nyelvet tanító tanárok jönnek-mennek (főleg az angol tanárok). Hugom úgy járta végig az iskoláit, hogy 5 év alatt 9 angol tanára volt.
Ezt a problémát is tárgyalja az elsőként említett cikk.
Talán azért érzed úgy, hogy ráhárítottam a felelősséget a tanárokra, mert lehet, hogy nincs teljes rálátásod az itthoni oktatásra.
Azért "éreztem" úgy, hogy ráhárítottad a tanárokra, mert azt írtad.
Nincs teljes rálátásom az itthoni oktatásra: Igaz, hogy tanári végzettségem is van (különben a diplomámon az van, hogy "tanár", nem "pedagógus" ), két évig tanítottam is középiskolában, tankönyveket is írtam, de ez az egész nem idegennyelv-oktatásra vonatkozott. Mindez akkor volt, amikor Te jártál gimibe, így a gyakorlati tapasztalataink nagyjából ugyanabból az időszakból származnak. Az angol nyelvtanár kollégáimmal napi kapcsolatban voltam, mivel a gyerekeknek tanítandó szakmai angol részt egyeztettük. Egytől egyig nagyon jó tanárok voltak, de az igaz, hogy az iskola is kiemelten jó volt, tehát ez valószínűleg nem az átlag volt, Neked például nem ilyen tanár "jutott".
Az utóbbi években a kormányok, miniszterek, stb. egymást váltották, és mindenki kitalált valami újat, valamit, amit az előtte hozott intézkedéseken megváltoztathat, és ez nem feltétlenül pozitív irányba vitte el a nyelvoktatás/nyelvtanulás dolgát. De ebbe nem akarok belemélyedni, mert igazán alapos, gyakorlati ismereteim nincsenek, igazad van abban, hogy az utóbbi években nem követtem részleteiben a témát.
Amellett viszont kitartok, hogy az éremnek legalább két oldala van.
| | | | | Az esetek, amiket leírtam nem csak a 90-es évekre vonatkoztak | Apr 13, 2006 |
Most annyi időm van csak, hogy néhány dologra reagáljak.
Változatlanul azt állítom, hogy legalább 5 éve 1 idegen nyelv tanítása általános iskola 1. osztályától kötelező, de ennek utána fogok nézni.
Nem azt mondom, hogy nincsenek jó angol tanárok, csak azt, hogy nagyon kevés az, aki megfelelő szaktudással rendelkezik, és aki tényleg tanár akar lenni és az is akar maradni.
Húgom 10 évvel fiatalabb mint én vagyok, tehát az ő eset... See more Most annyi időm van csak, hogy néhány dologra reagáljak.
Változatlanul azt állítom, hogy legalább 5 éve 1 idegen nyelv tanítása általános iskola 1. osztályától kötelező, de ennek utána fogok nézni.
Nem azt mondom, hogy nincsenek jó angol tanárok, csak azt, hogy nagyon kevés az, aki megfelelő szaktudással rendelkezik, és aki tényleg tanár akar lenni és az is akar maradni.
Húgom 10 évvel fiatalabb mint én vagyok, tehát az ő esete az évenként (néha félévenként) változó (némelyik brutálisan hiányos tudású) angol tanárokról nem olyan régi keletű. Sőt mivel én is rendelkezem pedagógiai végzettséggel, ebből kifolyólag nagyon sok ismerősöm van a szakmában. Köztük van egy olyan tanárnő (pedagógus), aki általános iskola 3. osztályában megszeretette velem az angol nyelvet. Tudna mit mesélni a mostani még kaotikusabb helyzetről. Ő egy tipikusan olyan pedagógus, aki magánórákat ad ingyen azoknak a diákoknak, akik az angol nyelvvel akarnak foglalkozni, de esélyük sincs, mert a "szaktanárok" nem tudják a saját szakmájukat, ezért nem is tudják leadni az anyagot, nem tudják elmagyarázni a nyelvtant stb, mert nem tanították meg nekik, vagy épp ők nem tanulták meg. Ez az általános. Ez nem egy kirívó eset. Vannak persze "elit" iskolák, az én régi gimim is azok közé tartozik, ahol 25 gyerekből 22 tanult tovább, de közülünk, akik angol nyelvvel mentek tovább nem tudok olyan embert mutatni, akinek ne lett volna magántanára. Nem mintha hülyék lettünk volna, csak éppen az iskolai angol tanárok nem foglalkoztak a tudásunkkal (2 csoporta voltunk osztva - ez 2 angol tanárt jelent). Az egyetemen pedig ha csak arra gondolok, hogy hány olyan csoporttársam kapta meg a diplomáját úgy, hogy a tudásuk a nullával volt egyenlő, de az xy lánya/fia, vagy épp azért mert egy 20.000-t csúsztatott az indexébe mielőtt aláíratta volna a tanárral (ezeket első kézből tudom).
Természetesen ez az érem sötét oldala.
Persze biztos sok ellenpéldát lehet erre mondani.
Ha ebben a szakmában szerettem volna elhelyezkedni, biztos csinálnék egy átfogó közvéleménykutatást, hogy kinek mi a véleménye az idegen nyelvek tanításáról.
A cikket köszönöm. A hétvégén el fogom olvasni. ▲ Collapse
| | | | | Nem minden pedogógus, ami tanár...!;) | Apr 14, 2006 |
Vagyis, sajnos nem minden tanár képes továbbadni a tudását, bármennyire is felkészült/lelkes/ambíciózus.
Számomra a 'pedagógus' azt jelenti, hogy a tudása mellett megvan a kézsége ahoz, hogy a megfelelõ módon kezelje a diákokat, ki tudja hozni belõlük a maximumot. Lehet, hogy ez csak egy egyéni értelmezés persze..
Creativity wrote:
Abban egyetértünk, hogy a nyelvhez tehetség is kell. De, ha már itt tartunk a magyarok köztudottan jó képességekkel, és tehetséggel megáldott emberek (persze vannak kivételek). A nyelv szeretete, és természetesen ambíció is kell egy nyelv elsajátításház.
De ha a tanárok, akik a nyelvet tanítják, nem rendelkeznek se tudással, se ambícióval, se pedagógia érzékkel, sokszor még nyelvérzékkel se, akkor mit várjunk el azoktól, akiket tanítanak.
Személyes tapasztalatomból is kiindulva, úgy vélem, a tanár szerepe nagyon nagyon fontos. Fõleg fiatalabb korban, amikor az a leglényegesebb (tehetség ide, szorgalom oda), hogy a gyerek megszeresse és élvezze azt, amit tanul. Legyen ösztönözve, legyenek sikerélményei. Én ilyen szempontból nagyon szerencsés voltam Magyarországon is. Hatosztályos nyelvszakos gimibe jártam 16 éves koromig, tehát 12 éves koromtól nagyon színvonalas, segítõkész és lelkes fiatal nyelvtanáraim voltak. Persze ehez járult a saját lelkesedésem és a jó nyelvérzékem, de a kezdetek kezdetén nem is tudtam róla, hogy tehetséges vagyok. Kellett valaki, aki felfedezi ezt bennem, rávezet gyerekfejjel arra, amit késõbb, szorgalommal és kitartással kamatoztathattam.
Amit most mesélek az jól kifejezi a tanárok szerepét a nyelvszeretetemben: a hatosztályos gimi elsõ osztályától két csoportra voltunk osztva, kezdõk és haladók. Én voltam az EGYETLEN aki nulláról indult angolból, természetesen (és utólag SZERENCSÉMRE!!!) a kezdõkhöz kerültem. Fiatal tanárnõm tökéletesen beszélt angolul és megvolt benne minden, amire egy pedagógusnak szüksége lehet. Látta kitartásomat, és bár a jegyeim eleinte nem voltak kimagaslóak, rengeteg bíztatást kaptam tõle. Eredmény: az elsõ két év befejeztével (tehát amikor nyolcadikos voltam) én váltam a legjobb angolossá a csoportomban, és a haladókat is könnyedén behoztam. (Mellesleg, volt közöttük, aki elõtte 6 évig (!!!) tanulta az angolt. A kérdés tehát megint az, hogy HOGY?) Az elsõ angolnyelvű könyvemet (The adventures of Huckleberry Finn) is tõle kaptam, máig örzöm..
Ezután átkerültünk a gimibe 'fizikailag' is, ahol ismét egy fiatal és nagyon felkészült angol tanárom volt, megint nagyon szerencsés voltam..
Rossz példának felhozhatnék pár általános iskolai ‘nyelvtanárt’, akik mondjuk 3 hónap alatt képezték át magukat oroszról németre…………
Vagy, hogy frissebb példát hozzak, az itteni olasz egyetem nyelvszakán is találkoztam olyan ‘professzorral’, akinek hajmeresztõ szókincse és kiejtése volt (egy szemeszter alatt ezeket a mellékneveket használta ‘good’, ‘bad’ és ‘interesting’)…
Ez persze már 'lepergett' rólam, mert tudtam, mit szeretek, és hogyan fejleszthetem önállóan a nyelvtudásomat. De 12 évesen errõl fogalmam se volt...
| | | | Eva Blanar 
Hungary
Local time: 15:06
English to Hungarian
+ ...
Én nagyon megértem a pedagógus és a tanár ellentétét, párhuzamát, de ami azt illeti, már az én időmben is az volt az álláspont, hogy a legjobb pedagógusok Magyarországon a bencés tanárok, megjegyzem, a felvételi eredmények is őket igazolták. Na ja, a paptanárnak nincs családja, mondták erre.
Ezzel párhuzamosan és ettől függetlenül azért Magyarországon is vannak remek iskolák (szerencsére én is ismerek ilyet), de azért sok a "proliképző", és err... See more Én nagyon megértem a pedagógus és a tanár ellentétét, párhuzamát, de ami azt illeti, már az én időmben is az volt az álláspont, hogy a legjobb pedagógusok Magyarországon a bencés tanárok, megjegyzem, a felvételi eredmények is őket igazolták. Na ja, a paptanárnak nincs családja, mondták erre.
Ezzel párhuzamosan és ettől függetlenül azért Magyarországon is vannak remek iskolák (szerencsére én is ismerek ilyet), de azért sok a "proliképző", és erről lehet filozofálni, csak éppen nem érdemes. Ez van. Az egyébként, hogy egy tanár jó pedagógusnak bizonyul-e, szerintem nem lehet általános érvényű, talán egyfajta tanár-diák egymásratalálás is szükséges hozzá, és én kizártnak tartom, hogy 25-30 fős osztályokban érdemi kapcsolat alakulhat ki minden egyes diákkal. Vannak jó tanárok, vannak népszerű tanárok, de mindegyiknek a keze alól kerül ki ilyen diák is, meg olyan is. És vannak borzalmas tanárok, akiktől mégis lehet tanulni. Annyit azért mindegyik tud… még akkor is, a kamaszok röntgenszeme észreveszi, hogy vannak bizony hiányosságok. Papírja biztos van, mert Magyarországon a papír a fontos, azért meg többnyire valamennyit csak kellett produkálnia.
De ami a nyelvtanítást illeti, ne akarjunk már mindent rátestálni arra a nyomorult pedagógusra! Szerintem alapvetően nem a tanárok a hibásak: akkor sem, ha jobban fizető munka és a saját életük építése érdekében pályaelhagyók lesznek – miért ne? És akkor sem, ha a nekik átadott tudást csodatevő méregdrága nyelvkönyvekkel próbálják „menővé” tenni.
Való igaz, hogy többségük nem beszéli igazán jól az általa tanított nyelvet (és ez nem egyedül az átképzősökre igaz!!!), de hogyan tudna beszélni, ha az egyetemen a hangsúly a lingvisztikán van, arra meg nincs vagy alig van lehetősége, hogy hónapokat kint tölthessen az adott nyelvterületen?! Ráadásul túlnyomórészt olyanoktól tanulták a nyelvet, akik maguk is könyvből tanulták, ne várjunk hát csodákat.
Ehhez járul még a hagyományos magyar oktatási mentalitás: hangsúly a biflázáson, a számonkérésen, annak keresésén, hogy mit NEM tud a diák. Tessék megnézni: a magyar internet-oldalak tele vannak követelményekkel, de alig találunk kifejtéseket, bizonyításokat, levezetéseket. A nyelvi tesztek olyanok, hogy igyekeznek „megfogni” azt a vizsgázót, hogy olyan igeidők közül válassza ki a helyeset, amit épeszű ember a való életben nem használ. Ha az illetőben nem lennének gátlások a nyelvtanulással kapcsolatban, akkor garantáltan beleplántálják, amint elkezd komolyan foglalkozni vele.
Én nem hiszek ugyanis a nyelvérzékben: én a beállítódásban, és legfőképpen a közegben hiszek. Akinek jó a hallása, könnyen elsajátítja az "igazi" kiejtést, akkor is, ha nem az óvodában kezdi a nyelvtanulást. (Megjegyzem, ha már az óvodában elkezdi, akkor lényegesen kisebb esélye van annak, hogy más idegen nyelvet is megtanuljon - mert minek? Az ún. nagy nemzetek polgárai többnyire azért nem tanulnak meg nyelveket, mert nincs rá szükségük. Ez nem nyelvérzék kérdése.)
Nem tudom egyébként, hogy mennyire vagyunk mi magyarok értelmesek meg ügyesek, nem hinném, hogy jobbak vagyunk a szomszédainknál, de attól még vigasztalhatjuk magunkat a nagy kiválóságunkkal. Ellenben az, ami látszik, ami megmutatkozik belőle, bizony, igen siralmas. Csakhogy a kiválóságot mindenkinek saját magának kell kiküszködnie, ez nem olyan, hogy tessék megteremteni a feltételeket! (Ősi magyar hozzáállás: majd ha a feltételek megteremtődnek... Kész csoda, hogy Árpád apánk nem várt arra, hogy kiürítsék számára a Kárpát-medencét, hogy legyen hova bevonulni.)
Egy biztos: igazi nyelvtudást személyes tapasztalatom szerint csak külföldön, a megfelelő nyelvi közegben lehet szerezni, úgyhogy a megoldás szerintem – go west, young man, go west. Magad uram, ha jó tanárod nincsen. És egyelőre valóban nem nagyon van, mert honnan lenne? ▲ Collapse
| | |
|
|
|
| Oktatás és filmszinkron | Apr 14, 2006 |
[/quote]
Pedagógus kontra tanár.
Szerintem a tanár tanít, a pedagógus pedig "őrzi" a gyerekeket a rátestált időben. Mondom ezt azért, mert volt nejem pedagógusként ezt belülről is így látta. Míg a nagy átlag néhány év alatt belefásul és folyamatosan eredeti saját szinjte alá megy, neki sikerült kb. 20 év alatt tanárrá válnia.
A gimnáziumban olaszt tanultam heti hat órában. Elsőben volt egy nagyon aranyos 60 feletti "tanítónéni... See more [/quote]
Pedagógus kontra tanár.
Szerintem a tanár tanít, a pedagógus pedig "őrzi" a gyerekeket a rátestált időben. Mondom ezt azért, mert volt nejem pedagógusként ezt belülről is így látta. Míg a nagy átlag néhány év alatt belefásul és folyamatosan eredeti saját szinjte alá megy, neki sikerült kb. 20 év alatt tanárrá válnia.
A gimnáziumban olaszt tanultam heti hat órában. Elsőben volt egy nagyon aranyos 60 feletti "tanítónénink", aki hibátlanul leadta a tanmenetnek megfelelő anyagot (ház, szék, asztal, család, később hajó méretei, vízkiszorítása, stb.), viszont életében nem járt Olaszországban és nem igazán találkozott élő olasszal! Ő nyugdíjba ment, így II. év elejére kaptunk egy huszonéves srácot (hálából meg is nevezem: Virágh László) aki másképp csinálta. Első óránkon bemutatkozólag közölte, hogy az óráin hétfőtől péntekig kizárólag olaszul beszélhetünk. Akinek olyan gondja van, amit nem tud olaszul elmondani, tegye el szombatra (Szombaton is volt tanítás. Úr Isten de vén vagyok!). Viszont teleszórt minket olasz ifjúsági lapokkal, sokszszor jött be azzal, hogy "De fáradt vagyok. Mondjanak valami jó viccet!" (persze olaszul). Áldásos tevékenységét az igazgató két évig tűrte, aztán - mivel ez nem volt a hivatalos tanmenettel mindenben összeegyeztethető - lapát.
Negyedikre kaptunk egy ifjabb "tanítónéni"-t, aki azzal bocsájtott minket a nyelvi érettségire, hogy mivel a bizottságban rajta kívül senki nem ért olaszul, beszéljünk csak hosszan, neki úgyis volt egy éve, hogy értékelje tudásunkat.
Nos Ő az enyémet hármasra taksálta. Ez azonban nem akadályozott abban, hogy még azon a nyáron öt olasz egyetemistával Antonioni művészi látásmódjáról és rendezési módszereiről vitatkozzunk, a későbbiekben pedig külkeresként olasz cégekkel komoly üzleteket kössek.
Filmszinkron:
A feliratozásnak az én szememben egy kehe van.
Némileg ismerve a hazai cstornákon futó un. szappanoperák és törzsnézőik szinvonalát, nem vagyok meggyőződve arról, hogy a rajongók nagyobb hányada képes lenne az írott magyar szöveg folyamatos olvasására ill. értelmezésére (emiatt maximum a nézettség csökkenne, ami viszont szintén nem lenne káros a hazai átlag IQ alakulása szempontjából!).
Itt azonban visszakanyarodhatunk az oktatási szinvonal kérdéséhez úgy általában és kiemelten a magyar nyelv vonatkozásában.
Tamás ▲ Collapse
| | | | | Ha nem vágunk bele egyszer... | Apr 14, 2006 |
T. Czibulyás wrote:
Némileg ismerve a hazai cstornákon futó un. szappanoperák és törzsnézőik szinvonalát, nem vagyok meggyőződve arról, hogy a rajongók nagyobb hányada képes lenne az írott magyar szöveg folyamatos olvasására ill. értelmezésére (emiatt maximum a nézettség csökkenne, ami viszont szintén nem lenne káros a hazai átlag IQ alakulása szempontjából!).
... akkor sose fogunk hozzászokni. Szerintem nem kellene ilyen 'butára' festeni az átlag magyart. Ezmellet a jövõ nemzedékre gonduljunk, ne a 60 felettiekre. Szerintem csak szokás kérdése. Mint ahogy már elõbb is ìrtam, nehéz felállni a kényelmes fotelból - de nem lehetetlen.
[Edited at 2006-04-14 15:14]
| | | | Eva Blanar
Hungary
Local time: 15:06
English to Hungarian
+ ...
| A jövő nemzedéknek is annyi, ha csak ül és vár | Apr 14, 2006 |
Claudia Boday wrote:
Szerintem nem kellene ilyen 'butára' festeni az átlag magyart. Ezmellet a jövõ nemzedékre gonduljunk, ne a 60 felettiekre. Szerintem csak szokás kérdése. Mint ahogy már elõbb is ìrtam, nehéz felállni a kényelmes fotelból - de nem lehetetlen.
Az átlagember igenis, buta. Mindenütt a világon az. Ez nem jelenti azt, hogy nem sikeres, nem jelenti azt, hogy nem lehet boldog ember, hogy nem él teljes életet. De a boldogsághoz és a teljes élethez nem kell okosnak lenni. És butának vagy műveletlennek lenni sem szégyen, csak - ha nem muszáj - nem kéne rásegíteni.
Emellett a magyar ember filmet valóban leginkább a tévében néz, a tévék viszont valóban kifejezetten butító műsorokat adnak, mert azt mindenki megérti, mert akkor jó lesz a nézettség, az árbevétel meg lényegében ettől függ.
Claudia: nem tudom, mennyire ismered a hazai tévék kínálatát, de ahol egy Győzike a sztár, ott bizony rásegítenek a teljes elhülyüléshez. És annak, akinek Győzike a sztár, valóban nincs igénye arra, hogy nyelveket beszéljen, de ha így lenne is: akkor most tanuljon spanyolul? Vagy írja elő "valaki", hogy minden filmet angol hanggal játsszanak? És miért angollal? És ha valóban nem győzi olvasni a feliratot?! Nemcsak az öreg néne, hanem a diszlexiás fiatal se? Elképesztően sokan vannak!
És igen, tudom, a 60 év felettiek le vannak sajnálva, kit érdekelnek? Csak hát hogy jön ez ide? Gondolod, hogy a 60 év felettiekre csinálják a műsorpolitikát?! Nekik már reklám se nagyon készül, legfeljebb választási plakát...
A 30 alattiaknak ellenben a középiskolában már nem kellett oroszt tanulniuk, ők már "rendes" idegen nyelveket tanultak - vajon tudnak? Mi lett abból a rengeteg erőfeszítésből, amibe azért bármely nyelv tanulása kerül? Hol van látszatja annak, hogy két nyelvvizsgát előírtak a doktori fokozathoz, egyes diplomákhoz (vagy tán az összes egyetemi diplomához)? - Ez speciel marhaság egyébként, főleg a hagyományos, "majd megfoglak én!" vizsgáztatási hozzáállás mellett - tehát az elmúlt másfél évtized kikényszerített-kitaposott eredményeivel együtt tartunk a 29%-os arányú idegennyelv-tudásnál? Pedig azért tanult itt nyelvet mindenki, akinek van valamilyen érettségije, a 30-60 közötti korosztályban is.
Ha kellenek ide keretfeltételek, amelyeket meg kellene teremteni, akkor az az, hogy gyerekek, a kutyát nem érdekli az a kiváló génkompozíció, amivel a magyarok rendelkeznek, ha nem lehet veletek szót érteni. Tanuljatok már meg valamilyen nyelvet, ahhoz nem kell se entellektüelnek lenni, se extra iskolákat végezni. Keressétek a lehetőséget!
És ez az, amiben viszont az átlagember, a legbutább is, nagy: megtalálni a lehetőséget. Nem entellektüel módra, nem tudományosan, de ki fogják ókumlálni, hogy mi kéne ahhoz, hogy ha a dédi ne is, de a család tudjon legalább egy idegen nyelvet. De ahhoz erre serkentő környezet kell. Nem Győzike, hogy "né má, hát ez se tud semmit...!"
Ha az idegen nyelvtudás hatósági előírás, akkor azt a magyar ember zsigerből kicselezi. Mi arra vagyunk kondicionálva, hogy a hatalmi szót kibekkeljük. De ha az átlagember (a legbutább is) azt látja, hogy a szomszédék fia/lánya csak egy hónapot volt itt meg ott, aztán pörög a nyelve, mint a motolla, akkor azon lesz, hogy elküldje legalább a saját fiát/lányát is külországba. Persze az is baj, hogy csak abból lesz valami, de abból legalább lesz valami. A szabályozási elképzelésekből, meg az általános nógatásból nem szokott lenni semmi. Se nálunk, se másutt.
| | | | | Kedves Claudia! | Apr 15, 2006 |
Úgy látom, félreértettél!
Én nem az átlag magyar butaságáról beszéltem (bár ebben valahol Évának is igaza van), hanem a szappanoperák rajongóiról, akiket szerintem a feliratozott változat nem tudna kielégíteni. Statisztikák szerint az adott évben született gyermekek névadásában erősen tükröződik az aktuális brazil szappanopera szereplőgárdája. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a speciális rajongókör a neveken kívül még egy portugál szót is k... See more Úgy látom, félreértettél!
Én nem az átlag magyar butaságáról beszéltem (bár ebben valahol Évának is igaza van), hanem a szappanoperák rajongóiról, akiket szerintem a feliratozott változat nem tudna kielégíteni. Statisztikák szerint az adott évben született gyermekek névadásában erősen tükröződik az aktuális brazil szappanopera szereplőgárdája. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a speciális rajongókör a neveken kívül még egy portugál szót is képes lenne megjegyezni, netán meg is tanulni.
Amíg egyébként nem buta (és kimondottan jól érvényesülő) szomszédaim olyan dolgokkal mint pl. Shoping City, görög drachma nem tudnak mit kezdeni annak ellenére, hogy többször jártak az érintett helyeken, addig nem igazán tudunk mi segíteni. Az egyiknek marad a Sokcici, a másiknak a dacsma, másképp ugyanis számukra semmi értelme.
[Edited at 2006-04-15 11:52] ▲ Collapse
| | |
|
|
|
Orsolya Mance
Hungary
Local time: 15:06
Member (2004)
English to Hungarian
+ ...
| Szinkron kontra felirat | Apr 15, 2006 |
Csak egy apró adalék a témához. Két évig dolgoztam egy külföldi tulajdonban lévő, külföldről magyar TV adást sugárzó cégnél. Elindítottak egy csatornát, amely történelmi témájú műsorokat sugárzott. Hónapokig könyörögtem nekik, hogy ne szinkronizáltassák a műsorokat, mert sokan értékelnék ha eredetiben nézhetnék őket (legtöbbjüket a BBC-től vették, szép, érthető angol volt az eredeti nyelv). Ráadásul ugye ez nem is a szappanopera kategória, felté... See more Csak egy apró adalék a témához. Két évig dolgoztam egy külföldi tulajdonban lévő, külföldről magyar TV adást sugárzó cégnél. Elindítottak egy csatornát, amely történelmi témájú műsorokat sugárzott. Hónapokig könyörögtem nekik, hogy ne szinkronizáltassák a műsorokat, mert sokan értékelnék ha eredetiben nézhetnék őket (legtöbbjüket a BBC-től vették, szép, érthető angol volt az eredeti nyelv). Ráadásul ugye ez nem is a szappanopera kategória, feltételezhető, hogy a történelmi műsorok iránt érdeklődők nagy része igenis beszél valamennyire angolul, de legalábbis nem bánja, ha feliratokat kell olvasnia.
A felirat természetesen olcsóbb, mint a szinkron, tehát még jól is jártak volna, de a válasz így is mindössze annyi volt, hogy "Magyarországon így csinálják, mindent szinkronizálnak." Ilyen hozzáállás mellett mit várhat az ember? Itt nem a nép kiművelése a cél, hanem ahogy valamelyikőtök írta is, a nézettség minél rövidebb időn belüli maximalizálása, különben úszik a reklámidőért elkérhető pénz, és a cég profitja.
Még egy dolog, a nyelvtanulásról: szerintem tévedés az, hogy az iskolai nyelvoktatás célja a tökéletes nyelvtudás elsajátíttatása. Ezért azt sem hiszem, hogy föltétlenül 5-6 évesen kell elkezdeni tanítani. A legtöbb embernek munkája/nyaralásai során van szüksége valamilyen szintű nyelvtudásra, és ehhez nem kell, hogy akcentus nélkül, kifogástalanul beszéljenek egy nyelvet. Egy átlag magyarnak legtöbbször olyanokkal kell pl. angolul beszélni, akiknek szintén nem ez az anyanyelve. Szerintem sokkal fontosabb lenne, hogy az iskolában megtanulják világosan, érthetően és gátlások nélkül kifejezni magukat. Más kérdés persze, ha az ember mondjuk a gyermekeit szeretné kétnyelvűnek nevelni, akkor természetesen a lehető legkorábban kell elkezdeni. ▲ Collapse
| | | | | Eva, részben egyetértünk... | Apr 17, 2006 |
Eva Blanar wrote:
Claudia: nem tudom, mennyire ismered a hazai tévék kínálatát, de ahol egy Győzike a sztár, ott bizony rásegítenek a teljes elhülyüléshez.
Csak ritkán nézek magyar csatornákat, fõként akkor nyerek nagyobb betekintést a kìnálatba, amikor pár hetet otthon töltök. Gyõzike nevetséges és siralmas, de más országokban se jobb a helyzet. Az olasz tévé pl. tele van igénytelenebbnél igénytelenebb varietékkel ahol a táncos 'hölgyek' bájain kìvül nem nagyon lehet mást látni... Vagy emlìthetném az amerikai tv trash programjait, talk show-it, az egyre népszerűbb reality show-kat. A tévé a világon mindenhol szeméttel van tele, de most nem errõl van szó. Ez egy szomorú tény, amin jó lenne változtatni a teljes 'elbutulás' bekövetkezése elõtt. (Kinõjűk valaha is a Big Brother & company, Dragon Ball, Gyõzike stb stb. -k virágkorát?...) De ettõl még elkezdhetne a magyar közönség pár sorozatot eredetiben nézni. Egyébként az se igaz, hogy az átlag 'buta' ember a rabja a trash tv-nek. Sok többdiplomás ismerõsöm nézi rendszeresen ezeket a műsorokat, és a világ minden kincséért se mondana le róluk..
Eva Blanar wrote:
És igen, tudom, a 60 év felettiek le vannak sajnálva, kit érdekelnek? Csak hát hogy jön ez ide? Gondolod, hogy a 60 év felettiekre csinálják a műsorpolitikát?! Nekik már reklám se nagyon készül, legfeljebb választási plakát...
Nem azt akartam mondani, hogy a 60 év felettiek már nem számìtanak, sõt! Szerintem igenis fontosak a műsorpolitikában, mint minden más korosztály. Rengeteg országban a kereskedelem szempontjából is lényegesek, mindenki épìt erre a rétegre. Csak arra utaltam, hogy 60 év felett már nehéz átállni a feliratos filmekre, mint ahogy fokozottan nehéz a nyelvtanulás is. Ez pedig nem sértés akart lenni, csak egy megállapìtás.
[Edited at 2006-04-17 14:40]
| | | | | Kedves Tamás :) | Apr 17, 2006 |
T. Czibulyás wrote:
Úgy látom, félreértettél!
Én nem az átlag magyar butaságáról beszéltem (bár ebben valahol Évának is igaza van), hanem a szappanoperák rajongóiról, akiket szerintem a feliratozott változat nem tudna kielégíteni. Statisztikák szerint az adott évben született gyermekek névadásában erősen tükröződik az aktuális brazil szappanopera szereplőgárdája. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a speciális rajongókör a neveken kívül még egy portugál szót is képes lenne megjegyezni, netán meg is tanulni.
Gondolom te is hallottad a 'legendát', mely szerint egy kis magyar falu pénzt gyűjtött Izaura kiszabadìtására...
Viccen kìvül.. Személy szerint alig nézek tévét, pedig imádom a filmeket. De teljesen más filmek érdekelnek, mint amit nap mint nap a tévében adnak. Ez egy személyes vélemény, és ettõl még nem gondolom, hogy mindenki, aki brazil/amerikai/MAGYAR (a Barátok közt-rõl megfeledkeztünk?) szériákat néz, az buta vagy igénytelen. Izlés kérdése is, meg attól is függ, ki mit vár el: pusztán szórakozást és kikapcsolódást, vagy egy ennél jobban igénybe vevõ és magával ragadó idõtöltést.
| | | | Csilla Takacs
Hungary
Local time: 15:06
English to Hungarian
+ ...
| Butaság és igénytelenség | Apr 17, 2006 |
Azt gondolom, hogy mindenki olyanná válik, amilyen tükröt tartanak elé. Különböző képességekkel születünk meg, de rengeteg múlik azon a környezeten, ahol felnövünk. Hogy az mennyit hoz ki belőlünk, abból, amit magunkkal hoztunk. Ha valakiben sokat akarsz látni, az előbb utóbb igyekszik felnőni hozzá. De ha eleve lenézed és úgy is kezeled, akkor nehéz feljebb tornásznia magát.
Szerintem az átlagember nem buta. Egyszerűen csak nem kapta meg a lehetős�... See more Azt gondolom, hogy mindenki olyanná válik, amilyen tükröt tartanak elé. Különböző képességekkel születünk meg, de rengeteg múlik azon a környezeten, ahol felnövünk. Hogy az mennyit hoz ki belőlünk, abból, amit magunkkal hoztunk. Ha valakiben sokat akarsz látni, az előbb utóbb igyekszik felnőni hozzá. De ha eleve lenézed és úgy is kezeled, akkor nehéz feljebb tornásznia magát.
Szerintem az átlagember nem buta. Egyszerűen csak nem kapta meg a lehetőséget a fejlődésre. És ebben óriási szerepe és mulasztása van az oktatás mellett a médiának. Mert az embereket eleve bugyutának akarják beállítani, hogy olyanná is váljon. Ezért árasztanak el bennünket ilyen „sókkal”.
Viszont rajtunk is múlik. Ha már világszerte ilyen silány műsorokkal traktálják az embereket, mindenki saját maga választhat: nézi vagy nem nézi, és akkor keres magának sokkal tartalmasabb elfoglaltságot.
Ami a magyarok nyelvtudását illeti, szerintem nemcsak az oktatás egyoldalúságával van a gond, hanem a gátlásokkal is. Sok ismerősöm egyszerűen nem mer megszólalni egy idegen nyelven, pedig évekig tanulta. Talán még mindig nem sikerült levetkőzni az ötvenes években rögzült félelmeket. Ki tudja?!
Szép hetet kívánok mindenkinek!
Csilla ▲ Collapse
| | |
|
|
|
Eva Blanar
Hungary
Local time: 15:06
English to Hungarian
+ ...
| Buta voltam... | Apr 18, 2006 |
... persze, hogy az átlagember nem "buta", illetve ez annyira relatív fogalom, hogy kár belemenni a megvitatásába.
Amit mondani akarok, az az, hogy nem kell okosnak lenni ahhoz, hogy valaki nyelveket tudjon, a közegnek kell olyannak lennie. A luxemburgi piactéren minden kofa legalább két, de inkább három nyelven beszélt már 25 évvel ezelőtt (úgy értem: beszélt - kommunikálni lehetett vele, nemcsak az áruját kínálgatta több nyelven). Hát enged ez valamire k�... See more ... persze, hogy az átlagember nem "buta", illetve ez annyira relatív fogalom, hogy kár belemenni a megvitatásába.
Amit mondani akarok, az az, hogy nem kell okosnak lenni ahhoz, hogy valaki nyelveket tudjon, a közegnek kell olyannak lennie. A luxemburgi piactéren minden kofa legalább két, de inkább három nyelven beszélt már 25 évvel ezelőtt (úgy értem: beszélt - kommunikálni lehetett vele, nemcsak az áruját kínálgatta több nyelven). Hát enged ez valamire következtetni? Okosabb, mint a magyar kofa?
Közeg alatt azt értem, hogy más nyelveket is beszélnek körülötte, de azt is, hogy egyrészt elvárás (de nem előírás!) az, hogy mindenki tudjon valamilyen nyelven, másrészt azt, aki még nem tud, akár gyerek, akár felnőtt, nem elrettentik tőle, hanem bátorítják.
Hát ez az, ami nálunk probléma!
De mondjuk, ne szóljunk semmit: mi ebből élünk. Nem? ▲ Collapse
| | | | | Nagy igazság ; ) | Apr 19, 2006 |
Eva Blanar wrote:
De mondjuk, ne szóljunk semmit: mi ebből élünk. Nem?
Teljesen igazad van, Eva!
| | | | | Pages in topic: < [1 2] | To report site rules violations or get help, contact a site moderator: You can also contact site staff by submitting a support request » Magyarok nyelvtudása | Trados Studio 2022 Freelance | The leading translation software used by over 270,000 translators.
Designed with your feedback in mind, Trados Studio 2022 delivers an unrivalled, powerful desktop
and cloud solution, empowering you to work in the most efficient and cost-effective way.
More info » |
| | CafeTran Espresso | You've never met a CAT tool this clever!
Translate faster & easier, using a sophisticated CAT tool built by a translator / developer.
Accept jobs from clients who use Trados, MemoQ, Wordfast & major CAT tools.
Download and start using CafeTran Espresso -- for free
Buy now! » |
|
| | | | X Sign in to your ProZ.com account... | | | | | |
Login to reply/comment 
