A nap delelőn volt. A portól bronz korongja a fehéres, piszkos ég közepén függött, aszott árnyék görnyedt és meredezett közvetlenül a talpunk alatt, hol szürkén és elmosódottan, hol hirtelen, mintha csak életre kelt volna, éles körvonalat öltött, elsötétült és ilyenkor különösen torzzá vált.
Nyoma sincs itt semmiféle útnak – volt viszont hepehupás, szürkés sárga, száraz agyag, megrepedezett, megtört, kemény, mint a kő, és annyira kopár, hogy teljesen érthetetlen, honnan került ide ekkora mennyiségű por.

A szél - Istennek hála - hátulról fújt. Valahol messze, mögöttünk temérdek sok förtelmes, izzó porral szívta tele magát és fásult konoksággal görgette végig a naptól felperzselt – a szakadék és a Sárga fal közé beszorított - gerincen. Hol kavargó kitörésként dobta fel egészen az égig, hol a homoktölcsért szorosan, rugalmas, szinte kacérkodó hattyúnyakká sodorta össze, hol pedig csak gomolygó hullámként görgette és aztán hirtelen felbőszülve szúrós porszemeket vágott a hátunkba, a hajunkba, megvadulva csapkodta az izzadságtól nedves tarkónkat, ostorozta a kezünket, a fülünket, megtöltötte zsebeinket, beszóródott a nyakunkba…

Semmi nem volt itt, már régóta semmi. Lehet, hogy soha nem is volt. Nap, agyag, szél. És csak néha húz el egy-egy bokor szúrós csontváza, pörögve és pattogva, mint egy kényeskedő vándorkomédiás, gyökerestül kitépve, Isten tudja honnan mögülünk. Egy csepp víz sincs, az életnek semmi jele. És csak por, por, por, por…

Időnként az agyag eltűnt a lábunk alól, és összefüggő kőtörmelék jelent meg. Itt minden izzott, mint a pokolban. Hol jobbról, hol balról kezdtek előbukkanni a gomolygó porfelhőből a hatalmas szikladarabok. Szürkék, mintha liszttel hintették volna be őket. A szél és a hőség a legkülönösebb és legszokatlanabb körvonalakat adták nekik. Ijesztő volt, ahogy azok megjelentek, majd újra eltűntek, mint a kísértetek, mintha a saját kő-bújócskájukat játszották volna. A lábunk alatt a makadámút egyre csak nőtt és nőtt, amíg a törmeléknek hirtelen vége szakadt és újra az agyag ropogott a talpunk alatt.